Anya! Szerinted lehetséges, hogy valahogy kijöjjön a mesekönyvből Boróka és Pisze, hogy egy nagy bulit csapjunk? Nagyon szeretnék találkozni velük, elvégre ma van a szülinapom. Szólt Míra.
- Hát, biztosan nem egyszerű, de azt se mondom, hogy képtelenség. Próbáljuk meg elképzelni, hogy történjen. Felelte Anya mosolyogva.
- Jó, először is nyissuk ki a könyvet ott, ahol mindenki együtt van. Akkor nem kell ide-oda lapozgatnunk, és hátha a többiek is kedvet kapnak a mulatsághoz. Javasolta Míra.
- Remek ötlet! Helyeselt Anya.
- És most, hogyan tovább? Kérdezte Míra.
- Tegyünk be valami jó zenét, amitől táncra perdülünk.
- Jó! Legyen a "Hawaii –n kék vőlegény" nevetett Míra.
- Szuper! Az a kedvencem. Örült Anya.
- Buli van? Én is beszállok, szólt Bogi, aki éppen a szobájában volt, ám semmi jóból nem akart kimaradni.
Hamarosan megjelent Marci is, és ő is csatlakozott. Jól mulatott a három testvér Anyával.
- Várjatok csak! Megnézek valamit! Mondta Míra, amikor vége lett a dalnak, és odaszaladt a könyvhöz.
- A mindenit! Nincs a Könyvben Málna, Szamóca, Boróka és Pisze! Kiáltotta Míra.
- Hűha! Akkor biztosan itt vannak valahol. Járjunk nagyon óvatosan, nehogy rájuk lépjünk, hiszen nagyon picik. Mondta Anya.
- Én keresem Málnát! Mondta Marci
- Én Szamócát! Szólt Bogi
- Enyém Boróka! Jelentette ki Míra
- Jó! Az én kedvencem úgyis Pisze, szívesen megkeresem. Mosolygott Anya.
Az egész házat átnézték, töviről hegyire, ám mégse találták őket sehol.
- Hol lehetnek? kérdezte Marci
- Régen én mindig a fürdőszobába bújtam, ha egyedül akartam lenni. Lehet, hogy megrémültek a nagy zajtól és beszaladtak oda. Azért nem látjuk őket, mert nagyon picik. Magyarázta Bogi.
- Gondolkodjunk, mi legyen! Várom az ötleteket. Szólt Anya.
- Bontsunk ki egy túrórudit, tegyük a fürdőszoba ajtó elé. Az biztos kicsalogatja őket. Nevetett Marci.
- Vagy inkább legyünk mi is picik! Mondta Bogi.
- De, ha picik leszünk, nem érjük fel a kilincset kinyitni az ajtót, és nagy lesz a kalamajka. Magyarázta Anya.
- Akkor varázsoljuk el a világot! Rikkantotta Míra. Ha minden összemegy, megoldódik az összes gond!
- Izgalmas ötlet! De, hogyan csináljuk? Kérdezte Anya.
- Zeneszóval! Az élő zene nagyon hatásos. Mondta Bogi, és már hozta is a gitárját.
- Eljátszom a "Bújj, bújj zöldágat" ti pedig énekeljétek. Szólt Bogi.
- Jó, de csak azt a részt, hogy "Rajta, rajta leszakadt a pajta bennmaradt a macska", hogy hamar összemenjen a világ. Kérte Míra.
- Igen, és éneklés közben pördüljünk meg háromszor! Tette hozzá Marci.
- Rendben! Egyezett bele Bogi.
- Akkor kezdjük. Egy-két há, és… vezényelt Anya.
Ment minden, mint a karikacsapás! Bevált az élő zene varázsa, hipp-hopp, kicsi lett a világ. Kisvártatva elő is bújt Pisze, Boróka, Málna és Szamóca, hisz így már nem volt mitől tartaniuk. Csak úgy repült az idő Míráék kicsi világában. Hamarosan apa is hazaért és hozott sok finomságot. Olyan jó volt a hangulat, hogy a többiek is kijöttek a könyvből. A százlábú összes lábán volt egy kis ajándék Mírának. A Szentjánosbogarak gyönyörű világítást csináltak. Fergeteges szülinapi buli kerekedett.
- Hú! Ezt aztán jól elképzeltük! Örvendezett Míra.
- Bizony! Én is nagyon jól éreztem magam. Mondta Anya.
- Máskor is találunk majd ki közösen mesét? Kérdezte Míra.
- Hát persze, nagyon jó móka! De most már ideje készülődni, hisz hamarosan itt lesznek a vendégeid, akiket meghívtál a szülinapodra. Mosolygott Anya.
Jó! De hagyjuk nyitva a könyvet. Kacsintott Míra